Hot tips

Kluknó (Kluknava)

13. századból származó Stará Richnava elnevezésű régebbi település alapjain keletkezett. A régi alapokon álló új községet írott források– 1304-ben Clichnow valamint 1316-ban Cluchnow elnevezés alatt említik. A rihnói váruradalom része volt, igazgatási központja a rihnói vár volt, a birtok történelme ezért azonos - 1336-tól a 15. század feléig a vagyon a Perényiek ősrégi családjának tulajdona volt, majd a Thurzóké azt követően pedig a Csáky családé lett. A 17. századtól a váruradalom központjává vált. 1709-ben, a vagyon felosztáskor a szétágazott Csáky család között az egyes családi vonalak önállósultak, és a kluknói nemesi kúria tulajdonosa Csáky Imre.

Kastély Kluknava

Útvonalak

 

A környéken olyan területek találhatók, amelyek jelenleg a védett területté nyilvánításra várnak. Ide tartoznak a Vítkovsky sziklák és Kamenná dolina völgy, amelyben a Fehérpatak (Biela Voda) 15 m magasságú vízesés található, hegyi jellegű patak folyik rajta keresztül (több helyen szurdokokkal) és Hora - mészkő lejtő a Hernád folyama fölött.

 

Gölnicbánya környéke a természeti szépségeinek köszönhetően Szlovákia legkeresettebb területeihez tartozik. Gölnicbánya a Hnileci völgy központja – erdősített dombokkal körülvéve, amelyek a Szepes-Gömöri Érchegységhez tartoznak. A Szlovák érchegység északkeleti részén terül el, a Hnilec folyó nívóján és teraszos felszínén. A folyó mindkét partját többnyire magaslatok övezik. A környező hegysáv csúcsainak magassága 655-től 1030 méterig terjedő tenger feletti magasságban találhatóak. Közülük a legjellegzetesebbek a Velká Kola (1266 m t.f.m.), Volovec (1284 m t.f.m.), Zlaty Stol (1323 m t.f.m.) és a Kojsova hola (1246 m t.f.m.).

A Dievčenská skala mészkősziklában található, 256 méter t.f.m. Szlovákia legrégebben ismert barlangjai közé tartozik. 

 

Hatalmas kőszikla, négy hibasávval öt különböző nagyságú részre van felosztva, a Kárpáthegyi állat és növényvilág több fajtájának jelenlétével. A területen keresztül vezet a Jászói szikla oktató járda, amely 3 km hosszú, és 7 megállója van. Útvonala a halastó déli részén vezet a kolostori temető körül, a régi járda szerpentinjein, amelyet a szerzetesek jártak ki a Jászói tölgyfaeredő Állami Emlékövezet erdős részén keresztül a Jászói vár védősáncáig. Tovább két megállóval folytatódik a sánc mellett és a jászói szikla lábánál visszatér az erdei útra a régi kőbánya körül a jászói barlanghoz, ahol az utolsó megálló található.

 

A Szlovák karszt legkeletebbi részének legismertebb és leglátogatottabb helye.

Különösen népszerű és érdekes a karszt szoros, amely Tornától 3,5 km-re nyugatra található. A szoros, amely nemzeti természeti rezervátumnak volt nyilvánítva 2200 m hosszú, a fenéken a legszűkebb helyeken a szélesség mindössze 10 méter. A Szlovák karszt karsztfennsíkjainak fehér mészkövébe mélyen bevésődött, helyenként több mint 400 méter mély. A szoros ékessége a 105 méter magas sziklaalakulat, amely a jellegzetes karcsú alakja után a Cukor süveg elnevezést kapta. 

 

A Horny vrch fennsíkján található sziklatorony. A Baltnická dolina nyugati lejtőjénél található, a Szádellői chatétől északra. A sziklabércen őskori, sánccal védett várdomb található, amely a kijatika kultúra emberének lakótelepeként szolgált, a lakosok ismerték a vas feldolgozásának formáit.

 

Szlovákia legnagyobb várdombjainak egyike. A várdomb 55,95 ha területe a Szádudvarnok és Görgő települések kataszterében található. A fiatalabb bronzkorszakban a völgy mindkét oldalán hatalmas erődítménynél ellátott várakat építettek, amelyek maradványai a mai napig fellelhetők. A Szádelői várdomb a Szádelői fennsik déli részén terült el. Annak északi sáncától, amely függőlegesen a Szádelői szoros felé húzódott az egész fennsíkon keresztül, körülbelül 900 méter hosszú szakasz maradt fenn, amely 8 méter széles és 3 méter magas. A várdomb feladata az átvonulások ellenőrzése volt a kassai katlanból a Rozsnyói katlanba. Több mint valószínű, hogy a Szádelői várdomb a terület őstörténelmi benépesítésén is szerepet játszott.

 

A gyalogos és kerékpártúrák kedvelt helyszíne. A Zempléni hegyekbe elindulhatnak akár lovon, vagy erdei vasúton is. . Pálháza és Kőkapu falvakat Magyarország területén található legrégibb keskenyvágány köti össze. A Zempléni hegységben középkori várak romjai találhatók. Távolról látható a Füzéri várrom, amelyet a 17. század végén a Habsburgok döntöttek le. A várrom körül védett terület fekszik, a környéken értékes növényfajták nőnek.

További érdekes hely Regés várromok. A várat a 13. században építették, 1715-ben a császári hadsereg lebontotta. A dombtetőn a Hernád folyama felett található a Boldogkői vár romjai. A vár alatt kastéllyal és régiós múzeummal Gönc szélesebb határában található az Amadé várrom. 

Szállás